A Xiaomi előző táblagépe 2018-ban jelent meg, most végre itt az utód!
Nézd meg videós bemutatónkat is!
.
Bevezető
.
Hihetetlenül nagyot fordult a világ folyása 2018 óta, nem csak a Xiaominál, de ott főleg. Amikor 2018-ban megjelent a Xiaomi Mi 4 tablet reménykedtünk benne, hogy megérkezik az EU piacra is, de ez hivatalosan sosem történt meg.
Az előző verzió bemutatkozása óta sok minden történt a gyártó háza táján. Bár már 2018 környékén tudtuk, hogy hamarosan óriási nemzetközi terjeszkedésbe kezd a Xiaomi, azért arra, ami történt szerintem kevesen számítottunk. Konkrétan a dobogó csúcsát ostromolják a mobilgyártók között, és ma már alap, hogy a fontosabb termékek a nemzetközi piacra is eljussanak.
A Xiaomi Pad 5 pedig fontos termék, hiszen, ahogy írtam a gyártó 3 éve nem adott új gépet, és ennyi idő ebben az iparágban végtelen hosszúnak tűnik.
Most azonban itt van az új generáció. Generációról beszélhetünk, hiszen a Xiaomi Pad 5 mellé érkezett egy Pro variáns is. Ebben a cikkben a Xiaomi Pad 5-tel ismerkedhettek meg, és ami fontos, annak is a global verziójával, ami természetesen jól érzi magát Magyarországon, és beszél magyarul is!
Ez a nemzetközi piacra szánt gép konkrétan ma mutatkozik be hivatalosan, így magyarul is csak ma jelenhetnek meg az első tesztek róla. Ezek közül, ahogy a Redmi 10 telefon esetén is, vélhetően ez lesz az egyik első.
Csomagolás és külső
A gép csomagolása finoman is minimalistának mondható. Megjegyzem az Mi Pad 4 esetén sem volt valami nagy etvasz a dolog, de, ha lehet, most még egyszerűbb. Fehér karton, a tetején arany felirat: Xiaomi Pad 5. Az egyetlen érdekesség itt, hogy a gyártó – ahogy azt a hírekből tudhatjuk - lehagyta az Mi tagot a termékek nevéből, ez itt látszik is.
Belül is minimalista minden. A táblán kívül egy leírás, egy töltő (33 watt), egy USB C kábel vár minket. Fontos, hogy külön megvásárolható (lesz) egy tokkal egybeépített billentyűzet és egy toll is, de ezek az alapcsomagnak nem részei.
Lássuk a külsőt!
A gép 254.7 x 166.3 x 6.9 milliméteres kiterjedéssel bír, a tömege 511 gramm. Ezek az adtok vetekszenek az idei iPad adataival, bár még mindig nehezebb néhány grammal az almások gépénél, és egy milliméterrel vastagabb is annál.
Írom ezt azért, mert a Xiaomi Pad 5-öt kézbe fogva nem tudom megállni, hogy az Apple idei üdvöskéjével vessem össze, a külső ugyanis megtévesztésig Apple lett. Elől természetesen üveg, a keret alumínium a hátlap érzésem szerint műanyag, bár erősen üvegnek tűnik.
Nagyon hasonló a két gép, de nem csak a szögletes oldalsó vonalak, hanem a kamerasziget elhelyezése és mérete miatt is. Itt a legnagyobb különbség, hogy az iPadben 2, itt pedig csak egy kamerát találunk. A Xiaomi Pad 5 Pro lesz, ami két hátlapi kamerát kap.
Az alsó élen két hangszórórács, egy mikrofon és egy Type-C csatlakozó, felül egy újabb mikrofon, két újabb hangszórórács és a bekapcsológomb. Jobb oldalon a hangerőszabályzó és az opcionálisan vásárolható toll mágneses tartója, a szemközti oldalon pedig az opcionális billentyűzet csatlakozója. SIM-tálca nincs.
Az előlapon a kijelző 11 colos, a teljes felülete 350,9 négyzetcenti, az előlap-kijelző arány pedig kb. 83 százalékos, vagyis a keretek meglehetősen vékonyra sikeredtek.
Hardver, szoftver
Joggal várhattuk el, hogy a Xiaomi 3 év után ütős hardvert pakol majd az új tabletjeibe. Ez lényegében be is jött. Erős procit, sok memóriát és villámgyors háttértárat kapunk. A kijelző sem mindennapi, kamera fronton is élhető a kisebbik Pad, a nagyobbról meg ne is szóljunk. Szóval, összességében a hardver rendben van!
Szokás szerint a procival, memóriával, háttértárral kezdünk, utána jöhet a kijelző, majd a kamerák, végül pedig az egyéb képességek. Csapjunk a lovak közé!
Központi egység, memória, háttértár
Azt már megszokhattuk, hogy a telefonokkal szemben a táblagépekbe a gyártók a lehető legritkábban csomagolnak csúcshardvert. A Xiaomi Pad 5 esetén is így van ez, de szerencsére azért így sem fogunk szűkölködni az erőben!
A központi egység a Qualcomm Snapdragon 860, ami új is, meg nem is. Az ellentét feloldása egyszerű. A gyártó 2018 végén mutatta be a Snapdragon 855-öt, amire aztán 2019 csúcstelefonjai épültek. 2019 közepén aztán megjelent az SP855 turbózott változata, a 855+ is, ami lényegében csak a megemelt órajelekben különbözött az elődtől.
A Snapdragon 860 nem más, mint ennek a 855+ csúcslapkának a módosított, naprakészre faragott változata. A proci megegyezik, az órajelek változatlanok, ám a a memóriavezérlő frissült (immár 16 GB-nyi LPDDR4x memóriát is lehet mellé pakolni), és kapott új kamerafunkciókat is, hogy mást ne mondjak lett éjszakai mód és dupla videófelvétel is.
A lényeg tehát, hogy a Snapdragon 860 a nem egészen két évvel ezelőtt használt Qualcomm zászlóshajó, aminek ereje még ma is bőven elegendő mindenhez. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a kimondottan a játékok szerelmeseinek késztett POCO X3 Pro gamer telefont is ezzel a lapkával szerelték fel!
A központi egységben a proci természetesen nyolcmagos. A magok három fürtbe vannak osztva, a felsőben egy magot találunk, ez a 2,96 GHz-es óra jelet tudó Kryo 485 Gold. A második fürtben három darab maximum 2,42 GHz-en működő Kryo 485 Gold, a harmadikban négy darab 1,78 GHz-et tudó Kryo 485 Silver mag dolgozik. A grafikus vezérlő az Adreno 640, ennek órajele 672 MHz.
Memória tekintetében sem lesz szűkös a keresztmetszet, hiszen a 6 GB-nyi kapacitás LPDDR4x modulokból áll. A háttértár sebessége miatt szerintem senki nem fog sírni, hiszen a 128 vagy 256 GB-nyi tár már UFS 3.1-re épül, szóval ebben nem lesz hiba!
Kijelző
Amikor kézbe kaptam a gép specifikációját az első dolgom volt, hogy nyugtázzam, AMOLED kijelzőt kapunk. Hát nem, a panel maradt IPS, ami elsőre elszomorító volt. A szomorúság csak akkor tűnt el, amikor a gépet bekapcsoltam.
Kezdjük ott, hogy a fényerő elérheti az 500 nit-et. Ez nem kevés, az IPS kijelzős telefonoknál az utóbbi időben megszokott 450 nit szokott lenni, a több, mint 10 százalék plusz jelentősnek mondható.
Nagyon fontos még, és talán magyarázatot ad az AMOLED hiányára az is, hogy a panel frissítése nem kevesebb, mint 120 Hz, gyanítható, hogy egy 11 colos, 120 Hz-es AMOLED panel feleslegesen drágította volna meg a gépet.
Lényeges, hogy az IPS panel nem csak a háttérvilágítás kapcsán kiemelkedő. A színmélység 10 bites, kapunk TrueTone, Dolby Vision, HEVC, HDR10, HDR10+ és HLG támogatást is, ami összefoglalva annyit jelent, hogy várhatóan kiemelkedő vizuális élményben lehet részünk, és a gép messzemenően alkalmas lesz a multimédiás igényeink kiszolgálására.
Ami még lényeges, hogy a gép rendelkezik Widevine L1 biztonsági szinttel, ami azt jelenti, hogy a Netflix tartalmak nagyfelbontásban lejátszhatók rajta!
Kamerák
Nos, természetesen nem lesz olyan izgalmas a fejezet, mint akár a Redmi 10 esetén volt, hiszen mindösszesen két darab kamerát kapunk. Ahogy írtam, a Pro verzión hátul nem egy, hanem két optika kukucskál majd, szóval az egyel jobb, de azt gondolom, ahhoz képest, hogy ez „csak” egy táblagép, ez sem rossz.
A hátlapi egyetlen fényképező f/2.0 rekeszértékű, 13 megapixeles (4208 x 3120 px) a felbontása. Képességek terén is kevesebbet kapunk, mint egy telefon esetén, de azért van HDR, makett hatás, szépítés, szín effektusok, mesterséges intelligenciával megtámogatott tárgyfelismerés, ha fényképezünk.
Videózni is tudunk (4096 x 2160 px), választhatunk a 720p 30 fps, 1080p 30 fps, vagy akár a 4K 30 fps módok közül. Rezgéscsillapítás ugyanakkor nincs.
Az előlapon a szelfikamera 8 megapixeles, ezzel maximum FHD videókat készíthetünk 30 képkockás sebességgel.
Egyéb képességek
Szenzorokból az AIDA64 gyorsulásmérőt, magnetométert, gravitációs szenzort, fényérzékelőt és giroszkópot talált. Wifiből ac szabványút, természetesen kétcsatornásat használhatunk, Bluetooth-ból már az 5.0 jutott bele A2DP támogatással.
Két dolog hiányzik, az egyik a mobilnet lehetősége, vagyis nincs SIM-tálca. Ez nekem kevésbé hiányzik, mindenkinek ott van a zsebében a telefon, azon is meg lehet osztani a netet, szóval ez nem probléma. Ezt annál inkább hiányosságnak érzem, hogy a GPS funkció kimaradt, mondom ezt úgy, hogy még sosem próbáltam tablettel navigálni.
Amit viszont nagyon értékelek az a 4 hangszórós sztereó rendszer. Ez kellett a frankó kijelző mellé, hogy a filmeket élvezet legyen nézni.
Szoftver
A táblagépen MIUI fut, még pedig a teszt írásakor a 12.5.2-es verzió. Ez már Android 11-re épül, és képességeiben lényegébn megegyezik a telefonokon található MIUI-val. Amiben különbözik, hogy a felület minimálisan át lett szabva a tabletes, nagyobb kijelzős használathoz. Ez azonban tényleg nem lényeges különbség a telefonos MIUI-hoz képest. Fontos még, hogy az utolsó biztonsági frissítés júliusi.
Nem fogok litániákat írni a MIUI-ról, ahogy azt már többször elmondtam, leírtam, talán a legjobb, vagy szerintem a legjobb Androidra épülő kezelőfelület, amiben a legapróbb bizbaszokig testre tudjuk szabni a kinézetet és minden mást is. Nagyon szeretem, és, ha mód és lehetőség nyílik rá, akkor a közeljövőben nem is szeretnék más rendszert használni.
Vagyis maradok a Xiaominál!
Mérések, tesztek
Természetesen lefuttattam a szokásos teszteket is, amik ismét csak természetesen nem hoztak semmilyen meglepetést. Ahogy szoktam az Antutu és a 3DMark a 3D képességeket, a PCMark és a Geekbench a normál felhasználás közbeni képességeket jelenítette meg.
Ahogy feljebb írtam, a központi egység a két évvel ezelőtti csúcs Snapdragon lapka turbózott, frissített verziója, így nem meglepő, hogy az Antutu pontszám elérte az 560 ezer pontot, egészen pontosan 560 822 lett. Nem csak a CPU pontszám lett magas, hanem a GPU és a memória pontszám is, utóbbi vélhetően a gyors kétcsatornás memóriavezérlő, és az ugyancsak gyors LPDDR4x memóriák miatt.
Természetesen a többi teszt pontszámai is szépen alakultak, talán a PCMark Storage 2.0 pontszámát érdemes kiemelni, ami mutatja a háttértár sebességét. Ez 22 647 pont lett. A többi értéket az alábbi képeken tekinthetitek meg.
Fotózás, videózás
Első mondatnak a legfontosabb: nagyon kellemes meglepetés ért a hátlapi kamerát használva!
A Xiaomi Pad 5 kameráiról az jutott eszembe, hogy ismét bebizonyosodott, hogy a megapixel érték lényegében semmit nem mond el egy elkészült kép minőségéről. A Pad 5 13 megás hátlapi kamerája minőség tekintetében sok 48 megapixeles megoldást lepipál!
Ne, most ne higgye senki, hogy ez egy csúcskamera, mert nem az. Viszont a 13 megapixelhez képest több, mint jó a minőség, amit nyújt, olyannyira, hogy azt merem mondani, még arra is alkalmas, hogy esetleg mentésre, megőrzésre alkalmas fotókat készítsünk vele.
Ízlések és pofonok különböznek, nekem tetszik a végeredmény, amit a kamera kiad magából. Tetszenek a színek, az élesség, és kevés a torzítás is. Persze extrém helyzetekkel nehezen birkózik meg, ha egy képen van viszonylag sötét és világos rész is, akkor nehezen lehet egy használható középértéket találni.
Ugyanezek elmondhatók a videózásra is. A kamera képes 4K felvételeket készíteni, a 13 megapixel elegendő erre. Tudtommal nincs benne rázkódáscsökkentés, de az AIDA64 szerint van. Mondjuk a programnak a proci típusát sem sikerült eltalálnia, szóval… Azért elküldtem a riport fájlt Fiery-nek, a program fejlesztőjének, talán hasznát veszi.
A videóról sokat nem kell mondanom, itt aztán tényleg beszélnek helyettem a képek. Összevágtam egy egypercnél valamivel hosszabb videót, nézzétek meg!
Összegzés
Egy tablet nem egy túlbonyolított szerkezet, így nincs sok elemezni való rajta. Két kérdést viszont fel kell tennünk. Az egyik, hogy a gép megfelel-e napjaink követelményének, a másik, hogy az árát megéri vagy sem.
Nos, az első kérdésre a válasz egyértelmű, megfelel, de csak majdnem. Nekem ugyan nem hiányzik a mobilnet lehetősége, ahogy navigálni sem navigáltam még soha tablettel, de tudom, hogy lesz, akinek ez hiányozni fog, és még több olyan lesz, akinek nem, de nem fogja kibírni, hogy ne kössön bele a gépbe emiatt.
Tény, a telefonunkon megosztott nettel a mobilnet problémája megoldható, még, ha nem is olyan elegáns a megoldás, mint a SIM-kártya használata a táblagépben. A GPS is pótolható egy külső Bluetooth egységgel, de azért ez sem az igazi. Ráadásul ezek a képességek már szinte minden belépő szintű tabletben megtalálhatók.
Ha ettől a két dologtól eltekintünk, akkor a gép tökéletes. A külső nagyon szép lett, a műanyagok elhagyása, a teljes alumínium keret, az üveg hatású hátlap, a vékony kávák iPad szintre emelte a minőséget, és azt hiszem ez mindent elmond.
Nekem a tudás tekintetében sincs hiányérzetem. A gép ereje bőven jó arra, hogy játszunk vele, így aztán lényegében minden más programmal is könnyedén megbirkózik.
A kijelző kitűnő lett. Van összehasonlítási alapom, hiszen AMOLED kijelzős tabletet használok, egymás mellé tettem őket, és bizony nem nagyon látok eltérést. Lehet, hogy tűző napfényben láttam volna, de normál fényviszonyok mellett semmi.
Az már a non plusz ultra, hogy ez a kijelző ráadásként 120 Hz-es képfrissítést is tud, ami miatt a játékosok imádni fogják.
Nem mehetek el szó nélkül a hangrendszer mellett sem. A normálisabb táblagépeknél már nem ritka a négyhangszórós rendszer, de ami ebből a tabletből kijön az egy csoda. Na nem hifi még ez sem, de ahhoz képest, hogy egy lapos deszkából jön a hang egészen elképesztő.
Ezek a képességek tehát jól jönnek, ha játszani akarunk, de akkor is, ha multimédiára használjuk a Xiaomi Pad 5-öt. Van Widevine L1, így a Netflix teljes felbontásban élvezhető, telepíthető rá HBO Go vagy Prime, ami tetszik, és nézhetjük a filmeket nagyfelbontásban ragyogó színek és hang mellett.
A képességek persze a mindennapi életben, normál felhasználás mellett is jól jönnek. A 120 Hz miatt simán folyik a tartalom a kijelzőn, és amennyire lehet védik a szemünket is.
Eddig lényegében minden jó, de nem csak a részletek jók, hanem úgy összességében az egész is. Nagyon jó érzés kézbe venni, használni. Ha valamire ki merem mondani, hogy igazi prémium érzés, akkor ez az. Nehéz szavakkal leírni, egyszerűen jó kézbe fogni, de végtelenül ijesztő érzés, hogy leejthetem, eltörhet és akkor nem lesz már.
A végére a szokásos megéri vagy nem éri kérdés, vagyis az ár.
Az olcsóbb 6+128 GB-os kiépítés 299- míg a drágább 6+256 GB-os 349 euróba kerül, ez olyan 105-125 ezer forintos árat jelent. Ezek az árak csak addig tűnnek soknak, amíg meg nem nézzük itthon mit kapunk ennyiért.
Nos, ha iPad, akkor a két évvel ezelőtti gép 3 GB memóriával és 32 GB háttértárral már belefér ebbe az árszintbe. Samsungból 121 ezerért kaphatunk egy sima FHD felbontásút 2 GB memóriával és 32 GB háttértárral. Lenovo tud adni 108 ezerért egy sokkal gyengébb Snapdragon 662 procit, 4 GB memóriát és 128 GB háttértárat.
Ha olyan gépet keresünk, ami pariban van a Xiaomi Pad 5-tel, akkor talán a Huawei Mate Pad Pro amit találhatunk. Szinte megegyeznek a két gép képességei, a proci más, de erőt tekintve az is hasonló. A Huawei legalacsonyabb ára itthon 163 ezer forint. Szemben a Xiaomi Pad 5 105 ezres árával.
Szóval, azt hiszem ennyi példa után már érthető, hogy miért mondom, a Pad 5 árazása igen barátságos lett!
A cikk végén található hivatkozásra kattintva tudjátok a gépet megvenni, két szín közül választhattok, szürke és fehér. A kiépítés tehát lehet 128- vagy 256 GB háttértárral, a memória mennyisége nem változik, ez 6 GB.
Vannak ajándékok is. Az első 100 vásárló kap egy szép csomagot ajcsiba, ebben lesz egy kijelzővédő- és egy kameravédő fólia valamint egy mágneses tok. Minden vásárló kap egy átlátszó hátlapot (legalábbis remélem a clear case ezt akarja jelenteni), és egy vevő vissza fogja kapni a vásárolt táblagép árát.
Mivel hivatalos Xiaomi forgalmazóról beszélünk, a géphez 2 év garanciát adnak.
Fejezzük be ezt a cikket a Xiaomi mondatával, ami talán a legjobban jellemzi a Xiaomi Pad 5-öt, vagyis: Play hard, work smart. Vagyis valahogy így: Játssz keményen, dolgozz okosan!
Itt találjátok a bevezető akció oldalát:
Xiaomi Pad 5 bevezető akció
.
Vásárlás pedig itt:
Xiaomi Pad 5
.
.
.
..
.
...
.
..
A cikk kereskedelmi üzenetet tartalmaz
Kommentek
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.