Álomházimunkád: megnyomod a ‘Clean’ gombot, hátradőlsz, és élvezed a porszívózást

A porszívózás egészen 2017 novemberéig eredményorientált, időben jól tervezett, lépéseiben folyamatoptimalizált, technokratamód testhezálló férfifeladat volt a családban, ami így visszagondolva meg is nyugtatott. Aztán hopp, két gyerekes családapa lettem, kevés luxusszabadidővel, amit bármire könnyebben pazarolnék, mint porszívózásra. Mostanában amúgy is csak az alvás nyugtat meg igazán.

Ebben az időszakban ha az ember fel akarja dobni a házaséletét, akkor már rég nem a gyerekek hátrahagyásával kitalált wellness hétvégét, vagy a távoli jövőbe velük együtt tervezett fapados repülőutat kell beígérni, hanem olyasmit, ami már holnap jelentősen kikönnyíti anyu és apu életét, például egy robotporszit. Soha nem vártak olyan lelkesedéssel haza, mint abban az átmeneti időszakban, amikor már tudtam, és persze könnyelműen beharangoztam, hogy érkezik egy az átlagosnál okosabb Roborock tesztelésre. Lett is öröm, mikor megjött a rendeljkínaitos srácoktól!

Az életünket pedig gyorsan megváltoztatta, ma már nehezebben válnánk meg tőle, mint szőnyegcsomótól a száraz, rettenetesen morzsázó kekszréteg Oreokrém-arccal lefele. Ennyit a fiatal szülők lelki rezdülései és a robotizált háztartásielektronika összefüggéseiről, a gép gép, nézzük meg, hogyan teljesít!

Unboxing mindenek előtt 

A doboz nem nagy, a csomagolás nincs túl gondolva és az egész váratlanul könnyű: a Roborock porszit kibontani nem ért fel egy Apple termék unboxinggal, de nem is olyan, mint amikor a kínai gigawebshopból az ember zacskóban kapja a telefontokot.

Látszik, hogy a Xiaomi ad erre is. Mert hogy ez bizony egy Sajomi cucc kínából, akárhogy is erőltetik a Roborock brandet. Amúgy a termékről nem mondanád meg, hogy - a klasszikus európai értelemben használt - kínai: szép, működik és nincs másodlagos funkciója, mint a szakállvágós fűnyírónak, a széffel kiegészített borhűtőnek, vagy a sminkcuccos autóstöltőnek. Aztán kinyitod a dobozt, és rögtön kiderül, hogy az utóbbi nem igaz, mert a dobozba felmosórongyokat is találsz, meg víztartályt. De erről majd később.

A hardver összepattintása

nem nagy kaland. Van egy dokkolója, amibe ugyan nem üríti ki magától felszívott piszkot, de legalább nem nagy. Ezt csak csatlakoztatni kell a hálózathoz, aztán magán a device-on van egy kis ez, meg egy kis az, de összességében 5 perc alatt meg van. Eztán következik a rémálom: az app telepítés, a vezetéknélküli hálózati csatlakozás, a régió szerinti szerverhez csatlakozás (WTF?), az eszköz megosztása a családtagokkal és közben néhány idegroham. Ha valamit kérhetnék a gyártótól akkor az nem az volna, hogy bírja el a gyereket a cucc, vagy hogy legyen nagyobb víztartálya, vagy hogy űrítse ki magátol a piszkot, hanem az, hogy ezt az egész kezelőfelületet és user flowt találják fel újra, mert egyértelműen ez az Achilles-sarka. (Sarka! érted!)

Az első lépés

még nem drámai, de azért érdekes: a Roborock márkájú porszihoz egy Xiaomi Home nevű alkalmazást kell letölteni. Kínai brandmozgások hátterét nem ismerő, csupán gyors tisztaságra vágyó családanya ezen a ponton már ráncolhatná a szemöldökét az értetlenkedéstől, de ezt még elengedem, mert a gyártó az applikáció boltokba vezető QR kóddal is próbál segíteni a nép egyszerű gyermekén. Tekintsünk el attól is, hogy többször, ráadásul az európai szokásoktól eltérően meglehetősen váratlan pillanatokban kell elfogadni felhasználási feltételeket, meg adatkezelési nyilatkozatokat. Kit érdekel, ha mostantól kínaiak profiloznak életem végéig? Csak csapassuk már a Robival! Az idegrohamot egyébként nem a klasszikusnak nevezehető design miatt kapja az ember, hanem azért, mert garantáltan belefut olyan képernyőkbe, amikor fogalma sincs, hogy mit és miért kellene csinálnia (pl. amikor az egyik regisztrációs műveletkor csak egy dizájn nélküli üres képernyőn annyi volt, hogy ‘ok’. Vagy amikor kiderül, hogy az ember átaludta a Brexitet és a HUXIT-et is, így amikor - a jóég tudja miért, de - manuálisan szervert kell választani, akkor nem az EU fog működni, hanem az ‘egyéb’. Ez gondolom mindenkinek nyilvánvaló itt, a Nyugat-balkánon. Ha viszont átverekedted magad, akkor minden kisimul - gondoltam. Majdnem így is volt, azonban a ház asszonya feltette a kérdést, hogy ő hogy a frászba fogja használni a saját telefonján? Appból csak meghívót kell küldeni a Roborock porszi használatához egy email címre, vagy Xiaomi azonosítóra. Kiküldöd, de nem érkezik meg a megosztott eszközök közé. Kiküldöd újra, de semmi. Aztán rájössz, hogy valahol tök máshol van az appnak egy levelesládája, ahova beesett a meghívó. Belekattintasz, megint elfogadsz néhány nyilatkozatot, kiválasztod az ‘egyéb’ régiót a szervercsatlakozáshoz, és már meg is vagy. Nem teljesen internetidegen házaspárnak ez egy óra. No de, a dokkoló viszont nem nagy, és akár a dohányzóasztal alá is elrejthető.

Az első starttal viszont megváltozik az életed.

Megnyomod a ‘Clean’ gombot, hátradőlsz és élvezed. Fantasztikus, amilyen gyorsan és pontosan felméri a lakást, beazonosítja az akadályokat. Lenyűgöző, ahogy bejut a székek alá: addig pörög-forog, míg megtalálja a szöget, amivel bejut alád. A hangja csodálatos, mert nem nagyon van! Főleg ha a klasszikus porszívókhoz hasonlítod. Két esetben pörög csak fel a hangja: ha szőnyegen van, és amikor nagyobb/nehezebb falatokat kell felszívni. Mindkettőt nagy biztonsággal ismeri fel és változtat a teljesítményen.

Pörög-forog. Robothoz képest szépen mozog,

...és elhúzza a csíkot. Korábban már spoilereztem: bizony ez a porszi egy mopszi is. Mert ugyan felmosni nem tud rendesen, de egy réteg vékony vizet ráenged egy kisebb felmosórongyon keresztül a pormentes padlóra. Remek ez a funkció is, de azért ne várjuk tőle, hogy illatosra és baktériummentesre sikálja a padlót.

Térjünk egy kicsit vissza a Tesla ügyességű térképező szenzora: remekül önvezet a tereptárgyakkal teli lakásban. Néhány gyerekjátékkal ugyan nem tudott megküzdeni, de ezt nálunk nem lehet felróni neki. Az elkészült térképből pedig gyorsan kirajzolódik a lakásod, ami abban segít, hogy kisebb területeket jelölj meg takarításra. Mondjuk az étkezőt. Az éppen enni tanuló gyerek széke alatt található készétel-bárt is simán megoldja, pedig annyi kaja esik oda, hogy az egész utca jól lakna belőle. Felszívja a nagyobb darab ételeket is, és a mopszizásnak köszönhetően zsírfolt sem marad utána. A legjobb pedig, hogy ehhez nem kell állandóan visszajárnia delejért a töltőre, mert bőven elég még egy nagyobb lakáshoz is az áramputtonya: 5200 mAh akksijával elvégez mindent, mielőtt pihennie kellene.

PRO fícsör: a tapadós almadarabokkal is megküzdött!

Ez tényleg az istenek ajándéka! Amíg az ember fürdet és altat(!), addig a Roborock felporszizik, felmopszizik és még a gyerek sem gyűlöli tiszta szívből, mert gyorsan rájött: orrszizni ez a masina soha nem fog. Arra, - meg a nagytakarításokra -, megmarad a klasszikus nyeles porszívó. Azoknak a nyilvánvalóan gyermektelen felnőtteknek elárulom, hogy az orrszizás a porszívóval való gyerekorr abuzálás takonytalanítás végett. Jáj.